Ó, Te kenyerek legsarka, miért lettél te sarok? Miért nem lettél inkább gyümölcsökkel teli kosár? Miért? Te, kinek széle is oly száraz, hogy midőn hozzáérek beletöredezik kisujjam széle. Te, kinek létjogosultsága megkérdőjelezhető, s midőn megválaszoltatott sem értendő. Miért vagy te eme világon? De várjunk csak. Miért ne lennél? Hiszen minden kenyerek sarkának lenni megtiszteltető feladat vala, nem de? Nem? De! Akkor kérdésem erejét veszve áll itt a sorok között, mint az Y a magánhangzók sűrűjében. Kérdezzek hát mást tőled, ó, kenyerek legsarka? Nem teszem, mivel ötletkosaram kifogyván írókészségem is elavult. Búcsúzzak hát? Méltósággal teljesen teszem akkor. Csá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése