Ha újra kezdhetném, újra kezdeném. Meteorológus lennék. vagyis... Jobban mondva Időjós Béka... Igen.. Hogy miért? Nos a válasz egyszerű. Egyrészt mert őstehetség vagyok, másrészt pedig pontosan. Elég lenne egy rohadt nagy befőttesüveg, meg egy létra, én meg a front előtt két nappal már ügyesen másznék fel-alá, keresnék egy csomó pénzt és röhögnék a markomba. Most meg órákat fekszem egyhelyben és csak nézek felfele a plafonra. A plafonra ami folyton változik. Változik? Hát de a plafonok egy igen normális szokása, hogy nem változnak, hanem egyhelyben plafonoskodnak.. Tudjátok, csinálják az átaglos plafon dolgokat, mint pl a lógás meg a levés stb. De akkor ez most miért lila és kék és piros és narancs és fekete, miközben egyre inkább semmilyen színű? Ennek nincs értelme. Pedig akkor is a plafont nézem. De ha Béka lennék nem kéne a plafont néznem... Vagy akkor se lenne jobb dolgom? Egy Béka vagyok. Dicsőség! I did it! Happiness szigorúan pontos i-vel. Hát nem sokkal jobb érzés... Pedig végre más bőrében vagyok. Igaz kicsit kissebb (igen még ennél is), kicsit nyálasabb, nyúlósabb, nyögdösősebb, nyámnyilább. Egy Nyüzüge -Időjós- Béka. Micsoda név... Fázok... Akkor hideg lesz? Felmászok a létrára, zavarjuk csak össze a sok buta embert. Muhahaha. De amint kiérek vakuk hada kattingat, körbe körbe mutánsok és mind csak engem néznek. Hátul meg valami narancssárga fény világít folyton. Olyan kábító, olyan... és a zuhanás. Őőőő... Mivan? 

Megállapítás egy: A plafon fehér. Semmi szín vagy elmosódás vagy akármi. 

Megállapítás kettő: Soha többet nem maradok fenn ilyen sokáig... 

(..FOLYT KÖV..)