Úgy érzem ez az a téma amiről többet kell beszélnem. Épp ezért nem is igazán tudom, hogy hol kezdjem. Talán a legelején. Az utóbbi időkben megannyi dolog történt velem. Figyeltem az embereket, a reakciókat és sok mindent illetően tapasztaltabb is lettem. Az egyik - szerintem legfontosabb - az Élet komolyan illetve lazán vétele.
Mint már írtam, az ismerőseim nagy százaléka túl komolyan veszi az Életet. Ezt nem szabad! Sőt... TILOS! Én nem azt mondom, hogy mindenbe szarjunk bele, mert tudni kell, hogy hol van az a bizonyos határ, de az amit néhány ember csinál körülöttem hát... érdekes...
"Két szóban el tudom mondani azt amit az Élet-ről tanultam: Megy tovább!" Nincsenek mellékutak, nem érünk rá idegeskedni, nem lehet örökké haragudni. Nem és kész. Fölösleges idő az amit az életünkből negatív gondolatokkal töltünk, mert lássuk be: Az élet rövid. Ha egész nap csak az miatt idegeskedünk, hogy jajeznemsikerült jajezengemidegesít jajdejólettvolnamásképp jajeztmanemcsináltammeg, akkor véleményem szerint nem volt értelme, hogy éljünk. "Nem az a fontos, hogy mennyi év volt az életedben, hanem, hogy mennyi élet volt az éveidben." Erről eszembe jutott valami:
"A halál és a tragédia az életünk minden másodpercében ott lóg a fejünk felett, és próbál eltalálni minket. És sokszor elhibáz. Rengeteg mérföld eltelik az autópályán anélkül, hogy defektet kapnánk. Rengeteg vírus átsiklik a testünkön minden baj nélkül. Sok zongora esik le egy perccel azután, hogy elhaladtunk az ablak alatt. Vagy egy hónappal azután. Nem számít. Úgyhogy, hacsak nem akarunk minden egyes alkalommal, mikor elkerül minket a katasztrófa, térdre esni és hálát adni, semmi értelme akkor keseregni, amikor lecsap. Ránk vagy bárki másra. Mert nem hasonlítjuk össze semmivel." -[Hugh Laurie - A balek]
Látjátok? Pontosan erről beszéltem. Tudom, hogy vannak olyan dolgok, amik rosszul sülnek el. Sőt azzal is tisztában vagyok, hogy nagyon sok olyan dolog van. De ne felejtsük el, hogy az egész csak hozzállás kérdése. Félig tele van a pohár vagy félig üres? Naná, hogy tele van!!! Ha minden egyes bajnál megállunk és magunkba zuhanunk csak saját magunkkal cseszünk ki. A világ nem várja meg, hogy összeragaszd. Épp ezért kell az optimizmus. A negatív dolgokhoz is lehet pozitívan állni, pusztán Kitartás kell, semmi több. Értékelni kell az Életben azokat a dolgokat, amik jók, mert vannak olyan dolgok. Még a legkilátástalanabb helyzetnek is vannak pozitív oldalai. Hidd csak el. Gyűlölöm ha valaki nem képes, csak a rosszat látni az életben. Hiába vagyok ott és mondom neki, hogy ez nem így van, nem érti meg. Aztán kialussza magát és csak bambul, hogy jéé neked igazad volt... Ha a sikert és a kudarcot is értékeled, nincs semmi gáz! Van luk a fenekeden! ;D (Animal Cannibals, Örülök c. száma után szabadon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése