Pontosan mi számít rémálomnak? Az amikor olyat álmodsz amit nem szeretsz és magától az álomtól vagy rosszul? Vagy az amikor rájössz, hogy az amit álmodtál csak álom és sohase fog megtörténni? Az elmúlt éjjel sikeresen álmodtam mind a két féléből és nem tudok dönteni. Viszont most le fogom írni mind a kettőt, nevek nélkül. Az első szereplője legyen mondjuk X, a másiké legyen mondjuk Y. Mind a két álom valós. Így történt, ahogy leírom.
Az elsőre nem nagyon emlékszek, hogy hogyan kezdődött, de egy repülőn utaztam. Sohasem repültem még ez előtt, így nem is nagyon féltem csak néztem ki az ablakon. Aztán egyszer csak elkezdett remegni a gép és egy előttem ülő ember elkezdett nyugtatgatni, hogy nem lesz semmi baj. Aztán lezuhantunk. Nem emlékszek semmire a zuhanásból, hiszen a következő dolog ez után, hogy X-el találkoztam. Eltöltöttem vele egy napot, majd a nap végén "hivatalosan" is összejöttünk. Ez kissé fura, mert elég sok olyan dolgot tett velem amiket sose kellett volna megbocsájtanom de megadtam neki az esélyt (és ő is viszont) így következő nap is találkoztunk. Nem tudom, hogy hogy kerültünk oda, de egy színház szerű valamin ültem, én a nézőtéren egy barátommal, X pedig 2 másik sráccal volt a színpadon. Beszélgettem a barátommal majd az egyik srác a színpadról lement. Nem igazán figyeltem a dolgok folyására, talán mert nem akartam, talán mert nem tudtam, de éreztem, hogy valami nem stimmel. Majd a srác visszajött és próbáltak úgy állni a színpadon, hogy én ne lássam X-et... de láttam... Két sráccal csalt megy egyszerre, de nem gyenge módon. Nem részletezem. Felkaptam a vizet, tiszta erőmből felrohantam majd elküldtem a ...-ba, hogy miért volt erre képes, ő pedig próbált úgy tenni, mintha nem értené a dolgokat. Ordítoztam vele még egy kicsit, majd kirohantam az ajtón és felébredtem. Azóta próbálom megfejteni a miért-jét ennek az álomnak de nem nagyon jártam sikerrel. Talán az Elárulás jött most vissza, nem tudom.
A második álom ami ez után kb egy órával történt, némiképp egyszerűbb. Az egész úgy kezdődött, hogy felkelek. Az éjszaka közepén ugyanis megcsörrent a telefonom. Kómásan felé nyúltam és meglepetésemre Y volt ráírva, így hát felvettem. Nem emlékszek pontosan az egész párbeszédre, de a lényege az volt, hogy Y belátta, hogy igazam van és sajnálja ami történt. Aztán én is beláttam, hogy igaza volt és én is sajnáltam a dolgokat. Megbeszéltük, hogy találkozunk és tiszta fejjel átbeszéljük ezt az egészet, és felébredtem. Boldogság töltött el, hogy végre történik valami, aztán rájöttem, hogy az egész csak egy értelmetlen álom volt és, hogy ez nagy valószínűséggel sohasem fog bekövetkezni... Hát mit is mondjak.. Jól indul a napom.. (N)
