47. Exodus

"A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. S ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen." - [Stephen King]

Nehéz... Sosem volt egyszerű. Sosem tudtam igazán lezárni a dolgokat. Tegnap nagyon sokat gondolkodtam... Csak néztem a plafont és nem tudtam mit csináljak... Folyton csak azon járt az agyam, hogy mi lett volna ha... Sok mindent csinálhattam volna másképp. De van egy mondás ugye... "A döntései befolyásolják az embert." Valójában nem csak az embert. Körülöttünk mindent és mindenkit befolyásolnak. De mi van ha egy adott döntésünk rossz? Vagy csak egy adott pillanatban az? Vagy jónak tűnik de nem is? Vagy nem tűnik annak de később jó lesz? Áááh... Állandó bizonytalanság. Utálom! Milyen érzés ha kiállnak melletted? Ha elfogadnak olyannak amilyen vagy? Mikor mások élnek érted és nem te másokért? Jó lenne legalább egyszer azt mondani, hogy most minden rendben van. Nagy szavak ezek... Még fel kell nőnöm hozzájuk. Meg kell tanulnom két lábbal járni. Eddig amíg a bal lábammal léptem, a jobb hátul maradt és ez fordítva is így volt. Meg kell tanulnom türelmesnek lenni. Meg kell tanulnom még nagyon sok mindent, de addig...

Őszintén... Remélem, hogy ezzel az egésszel elértem legalább annak egy kis részét, mint amit 46 írással ez előtt reméltem. Nem akartam megváltani a világot, csupán gondolkodtatni akartam. Mert voltak dolgok, amiket meg kellett magyarázni. Még mindig vannak. Nem vagyunk egyedül. Igazából nem tudom, hogy ez sikerült-e és nem tudom, hogy lesz-e folytatás. Jelen helyzetben nem látok rá sok esélyt, de ez már nem is rajtam fog múlni. Köszönöm, hogy eddig olvastatok. Sziasztok.

B.